Albánia Svájc tengerparttal, mondta Sali Berisha miniszterelnök. Igaza van, hiszen van ott Alpok és Riviéra is, igaz távol egymástól. Elmondta még, hogy az elmúlt hónapban 4,8 millió klikkelés történt az albán utazási honlapokra. Reméli, hogy sok turista érkezik idén Albániába, épp ezért egy miniszteri bizottságot jelölt ki az előkészületek koordinálására.
Én is megteszek mindent, hogy a magyar turisták jól érezzék magukat ebben a csodás országban!

Bár van egy Valbona település Spanyolországban is és a Valbona népszerű női név Albániában, de most inkább a Valbona folyóra és annak csodaszép völgyére szeretném felhívni figyelmet. Bajram Curritól nem messze kezdődik a völgy, amely néhol olyan szűk, hogy az út is megkerüli. Érdemes végigmenni egészen Valbona településig, rengeteg természeti szépség, régi falu - igazi kullákkal - és nagyon friss levegő várja az ideérkezőket. A néhol tág, néhol összeszűkülő völgy végén egy nagy amfiteátrum szerű medence van, itt található Valbona települése. Az út végén - ahol a hófehér hordalékkövek alkotnak gleccsert - RRogam fekszik. Innen csak néhány kilométer Theth. Légvonalban. Gyalog kb.4-5 óra, autóval 13-14 óra lenne az út oda.
További infók, szállás és képek itt találhatóak:

http://www.alban.hu/valbone_main.htm

Sokan utaznak Albániába egy napra a környező országokból, kicsit kipróbálni az országot, megízlelni az ismeretlent.
Montenegróból Shkodrába, Krujába vagy akár Tiranába és Durresbe is szerveznek túrákat.
Ezeken az utakon sokat kell a buszon ülni, ráadásul Albánia kevésbé fejlett részén utaznak át. Megnézik Kruja múzeumát, sétálnak valamelyik városban.
Délen Korfuról lehet Sarandába és a közeli az UNESCO világörökség részét képező Butrintiba kirándulni egy napra. Ez a rész szép és fejlett, valaki Dél-Olaszországhoz hasonlította: nyüzsgő kisváros+ókori romok.
De Albániát így nem lehet megismerni, és az egy napos ízelítő bizony csalóka, nem mutatja meg az igazi értékeket. Érdemes több időt eltölteni Albániában.
 

Tengert, napfényt, forróságot.
Szállást érdemes már itthon foglalni, a legmelegebb napokban már nem találunk kint megfelelőt. Itt széles választékból válogathatunk:
http://www.alban.hu/durres_szallasfogl.htm

Nyári árak: Az éttermekben egy adag sült hal kb. 400 lek - 1 lek 2 Ft - de egytálételt hússal már ennek a feléért is kapunk. Persze vannak drágább helyek is.
A kávé ára 50 leknél kezdődik, egy sör vagy üdítő 100 lek, egy kis pálinka 50 lek.
A városi buszjegy ára 30 lek, reggel 5 és este 10 között ötpercenként közlekedik a város nyaralórészén. A taxi 300-500 lek. A belvárosban parkolási díjat is kell fizetni, zónák szerint. Az egy hetes bérlet ára 1000-2000 lek, zónától függően.
 

Emlékszem 1995-ben már vagy 10 albán műholdas tévé közül választhattam, míg mi csak a Duna tv-vel voltunk fent.
2007 nyarán már digitális adást láttam egy tengerparti étterem tv-jén.
2010-ben elindul a Plus Mobile a 4. saját hálózatot építő mobilszolgáltató Albániában.
És még mi használjuk Albániát az elmaradottság szinonímájaként.

Sok magyar Montenegróból érkezik Albániába és számukra Shkodra az első komolyabb város, amelyet meglátnak. Sajnos Albánia legkevésbé fejlett részén járunk, így vannak akik az egész országra vonnak le következtetéseket egyetlen település alapján. Rosszul teszik.
Shkodra is fejlődik, nemrég adták át a régi városrész sétálóutcáját, amely a főtérről - ahol Albánia legnagyobb mecsetje áll - nyílik. A sétálóutca végétől már nincs messze Albánia legnagyobb katolikus temploma sem, a shkodrai székesegyház, ahol II. János Pál pápa is járt.
Shkodra látnivalói nem csak templomokból állnak. A város egyik végén van a középkori szamárhátú Mesi híd, míg a város másik kijárata fölött Rozafa vára vigyáz, amelyet szintén úgy építettek, hogy befalazták az egyik építő feleségét. Igaz őt élve és csak félig, hogy szoptathassa gyermekét.
S mindez a gyönyörű Shkodrai tó partján található.
Minderről itt lehet képeket látni:

http://www.alban.hu/skhoder_main.htm

Albánia európai ország, ez már a határon kiderül. Ahhoz hogy belépjünk nem kell vízum, de még útlevél sem, elég a személyi igazolvány. ( Aki Szerbián és Koszovón utazik át, annak ezekbe az országokba kell útlevél )
Nem kell semmilyen különleges papír, nemzetközi jogosítvány, oltás. A csomagjainkat nem igazán nézik meg, se belépéskor, se kilépéskor. Nincsenek beviteli és kiviteli korlátok a szokásos holmikra, élelmiszerekre. ( Csempészni persze tilos )
Csak a saját gépjárművel érkezők kapnak egy vámpapírt, amit kilépéskor le kell adniuk.

Albánia szabad ország, kevés az előírás, túlnyomórészt ingyen parkolhatunk, fűre lépni szabad. Persze nem szabad a helyieket zavarba hozni: az ittas egyént lenézik, a hangoskodóra rászólnak, a monokinis hölgyről azt hiszik, árulja bájait.

Albániában az Albán Lek a hivatalos pénznem, egy lek kb. 2 Ft-ot ér, már a kilencvenes évek közepe óta. A leket nem váltják nálunk, gyakorlatilag csak Albániában lehet hozzájutni, bankokban és pénzváltóknál. Az utcai váltás ott is illegális. Az országban EURO-val is lehet fizetni a legtöbb helyen, de lekben kényelmesebb. A drágább helyeken a bankkártyát is elfogadják, ATM-ek minden bankfióknál vannak, így könnyen tudunk pénzt felvenni a kártyánkról. A legnagyobb címlet az 5000-es, a legkisebb az egylekes.
Érdekesség, hogy az albánok még mostanában is gyakran számolnak régi lekben, ami tízszerese az újnak. Pedig a pénzcsere majdnem ötven éve volt, és mégis. De a bankok terjedésével ez gyorsan el fog múlni, hiszen nem mindegy, hogy valaki az adott összeg tízszeresét utalja el véletlenül.

Albániában mától az állami alkalmazottak nem 8-tól, hanem 9-től kezdenek el dolgozni. A nyári időszámítás miatt így nem kell ténylegesen egy órával korábban kelniük. Ráadásul az eddig 16,30-as zárás helyett csak 17,00-ig dolgoznak. Cserébe pénteken nem kettőkor fejeződik be a műszakjuk.
Úgy látszik a vezetőknek nem tetszett a koránkelés.

A Balkán legmélyebb tava, 287 méter a legmélyebb pontján. Vize tiszta, kb. 20 méterre el lehet látni benne. A macedón részen búvárklub is várja az érdeklődőket. Strandjai kavicsosak, homokosak, vize nyáron kellemes hőmérsékletű, 22-23 fokos. Olyan mint a tenger, de nem sós. Mivel 600 méternél magasabban fekszik, ezért a legnagyobb kánikulában sincs a partján túl meleg.
Aki nem csak fürödni akar, az sok kultúrális látnivalót talál a partján. Régen 365 templom állt a tó környékén, Ohrid és Struga városában csodaszép a belváros, az Ohridi vár is megér egy túrát.
A www.alban.hu honlapon sok képet és szállásajánlatot találhatnak, úgy az albán mint a macedón részre vonatkozóan.

Albániában kb. 750,000 betonbunker épült a diktatúra idején. Ezek túlnyomórésze egyszemélyes lövészállás, de van köztük néhány ágyúra méretezett is. A bunkereket a védendő területek köré és az ország határaira építették, sok van belőlük az utak mentén és a tengerparton is. Régen a környékbeliek feladata volt karbantartani őket, de ma már feladat nélkül süllyednek el a földben. Tönkremenni nem fognak soha, mert nagyon jó minőségűek.
A nagyobbakkal a helyiek megpróbálnak kezdeni valamit. Lakni ugyan kényelmetlen bennük, de van amelyik tetováló szalon, istálló, vagy büfé lett. Néhányra étterem épült, van ahol csak akkor látjuk meg a bunkert, ha belépünk. Két diák ötlete alapján vendégszobát is kialakítanak a nagyobb tengerparti bunkerekből, biztos lesz, aki megszáll bennük az érdekesség kedvéért.
A turisták kedvenc emléke a kis kőbunker, a fejlettebbek fedeles hamutartóként szolgálnak. De szerencsére nem ezek váltak az ország jelképeivé.
 Ebben az étteremben is egy bunker rejtőzik:

Az Albán Riviéra tavasszal a legszebb. Mindenhol virágok nyílnak, a hegyoldalak gyakran pompáznak sárga vagy épp vörös színben. A virágok közt színes pillangók repdesnek, néha úgy látszik, hogy a virágszőnyeg emelkedik a levegőbe előttünk.
Ahol narancsligetek vannak, ott émelyítő az illat, de sok helyen érezhetjük a vadon termő fűszerek - elsősorban oreganó - illatát is. Néhol egész völgyeket lepnek el a virágzó leanderek. A tengerről visszaverődő napfény gyorsan melegíti a domboldalakat, és már a magas hegyek tetején sincs hó. Május végétől már a tenger vize is elég meleg a fürdésre. Ilyenkor érdemes Vlora és Saranda között nyaralni, kevés a turista, alacsonyak az árak, gyönyörű minden. Aki szeretné mindezt látni, annak javaslom ezt az utazást:
http://www.alban.hu/korutazas_13.htm

Aztán a nyári meleg elűzi mindezt a szépséget, a virágok elhervadnak, a fű kiég, nyári álmot alszik a növényzet az ősz esőkig.

A raki Albániában nem ánizspálinkát jelent - az az uzo - hanem igazi gyümölcspárlatot. Elsősorban szőlőből - nem törkölyből - készítik, a raki rrushi kb 40 alkoholfokával a legerősebb raki. De inkább a gyengébb 15-20 fokos párlatokat isszák.
A szőlőn kívül szilvából készül a legtöbb raki, de ittam már kint alma, szeder és som rakit is. Fügéből viszont nem készítik. Az albánok keveset isznak, az amúgy is gyenge italukból, a részegeket lenézik, szamárnak nevezik. Innen a mondás is: Részeg mint az albán szamár!
Aki szeretné kipróbálni milyen az albán raki, jöjjön el velem egy raki- és borkostoló túrára:
http://www.alban.hu/korutazas_15.htm

Giovanni Cimbalo a Bolognai egyetem professzorának cikke szerint példát kellene vennünk az albánokról, ha vallási békéről van szó.
Igaza van, Albániában a vallás nem meghatározó egy ember megítélésében. 1967-ben mindegyik vallást betiltották, 1991 óta mindegyik szabadon gyakorolható. Az ország lakosságának kb. 75 %-a muzulmán gyökerű, de Albánia nem nevezhető muzulmán országnak. 15 % ortodox keresztény, a többi katolikus. Albánia a központja a világszerte elterjedt bektashi vallásnak, amely szúfi mohamedán szekta és a megbékélést hirdeti. Tagjai isznak alkoholt, szeretik a zenét és a táncot, valamint mindenkivel jóban akarnak lenni.
A vallási közösséget nyitottak, szívesen megünneplik egymás ünnepeit - mindegyik vallás főünnepe állami ünnep is. Nemrég a vízkeresztkor szokásos tenger alatti keresztkeresést egy muzulmán ifjú nyerte, és így ő kapta az áldást a keresztény paptól.
A legnagyobb vallási felzúdulást néhány éve az okozta, hogy egy buzgó amerikai hittérítő - akik a 90-es évek elején ellepték Albániát, de sok vizet bnem zavartak - hatalmas keresztet állított egy muzulmán falu fölé a hegyoldalra. Aztán elvitték egy katolikus falu mellé a keresztet, hamar béke lett.
Az albánok nem is értik, hogyan lehet valakit a vallása után megítélni.

Albániában három olyan terület is van, amely része az UNESCO Világörökségnek. Az első Butrinti, amely Albánia legnagyobb ókori romvárosát jelenti. Érdekessége, hogy egy brakk - félsós - vizű tó dombos félszigetén található, de a rómaiak idején a környező síkság egy részét is elfoglalta. Az ókori romok mellett megnézhetjük a velenceiek által épített erősöt is a múzeum területén.
http://www.alban.hu/butrinti_main.htm

Két albán város is része a Világörökségnek, az egyik Berat a másik Gjirokastra. Beratról korábban már írtam. Gjirokastra egy hegyoldalban fekszik, alaprajza egy sast idéz, amelynek a törzsét és fejét a vár alkotja, szárnyait a régi városnegyedek. Sajátos építésű, hatalmas házai adják meg a hangulatát.
http://www.alban.hu/gjirokaster_main.htm

Tavaly valaki megkérdezte, hogy nem veszélyes-e Görögországba utazni Albánián keresztül. Ez akkoriban volt, amikor robbangattak és erőszakosan tüntettek a görögöknél, mégis a nyugodt Albániától félt az illető.
A közbiztonság Albániában ugyanolyan jó, mint bárhol Dél-Európában. Nem lopnak autót, nem is törik fel, nem rabolnak ki az utcán, még éjszaka sem. A lopások java részét az áldozat elkerülhette volna, ha jobban figyel, nem hagyja szabadon az értékeit. Az albánok vendégszeretők, ha bármi bajunk van, segítenek. Ott nem történhet meg, ami nálunk, hogy időseket kirabolnak, mert tisztelik őket, a korukat.
Szóval nem szabad félni Albániától, biztonságban vannak az odautazók.

2010 az az év, amikor egy albániai utazás gondolata már teljesen természetes. Hiszen egy NATO tagállamban biztonságban vagyunk. Ráadásul egyre többen jönnek vissza onnan, és a várt rossz hírek helyett őrületes fejlődésről, vendégváró emberekről és érdekes élményekről beszélnek. Van aki már a visszautat tervezi.
Ma már nem kell tartanunk az ismerősök féltő és lebeszélő szavaitól, ha elmondjuk nekik, hogy Albánia az idei úticélunk. Sőt lesz aki velünk akar jönni, míg a többiek meg utánunk mennek, amikor meglátják a képeinket és meghallják elbeszélésünket.

A legjobb magyarországról szervezett körutazásokat itt találják meg:

http://www.alban.hu/korutazasok.htm

Albánia két tengerpartját ajánlom a pikkelysömörösöknek.
Az egyik a Karavastai lagúna Nemzeti park területén levő divjakai öböl.
Divjakában már a nyolcvanas években járt magyar csoport, akik két hét pihenés után másfél-két évig voltak tünetmentesek. Ezért nem kellett mást tenniük, mint feküdni a gyógyító homokon és megmártózni a lagúnák sekély, gyorsan melegedő vizében. Az elmúlt években is jártak kint magyarok, akik szerint nemcsak a homok, hanem a nyugodt környezet, a néptelen - elő- és utószezonban - part, a parti ősfenyves, a rengeteg madár is csodálatos gyógyító erővel bír a testre és a lélekre egyaránt.
Nézze meg Divjaka képeit és a szállásajánlatomat:

http://www.alban.hu/divjake_main.htm

A másik part a montenegrói határ melletti, szürke, jódos homokú Velipoja. Ez felkapottabb nyaralóhely, de főszezonon kívül itt sincsenek sokan. Gyógyhatása kisebb mint a divjakai strandnak.

Nézze meg Velipoja képeit és a szállásajánlatomat:

http://www.alban.hu/velipoje_main.htm

Tapasztalt pszoriázisosok szerint a Holt-tenger után a legjobbak közt van Albánia, árban és távolságban nincs is jobb.

Albánia egyes elzárt hegyi területein még szokás a vérbosszú. Ezt mi úgy képzeljük, hogy vérgőzös vademberek egymásra lövöldöznek, de ez így messze nem igaz.
A vérbosszú a becsületről szól. Nagyon nehéz döntés és sok szabálya van. Mindenki veszít vele, de akkor miért csinálják?
Nemrég egy hegyi faluban valaki géppisztollyal megölt 3 testvért.
A három fiú egyikének viszonya volt egy háromgyermekes feleséggel a faluból, akit teherbe is ejtett. A férj - Besim Karaj - tudott a dologról, két hónapja rajta is kapta őket, de nem hagyták abba. A faluban elterjedt, hogy Besim nem férfi, nem tudja kielégíteni a feleségét, nemcsak szarvakat visel, hanem zabigyereket is nevelhet. Az ilyet nem veszik férfiszámba, nem állnak szóba vele, nem isznak együtt vele, nem hívják el sehová, hangosan összesúgnak a háta mögött. Nem segítenek neki a munkában, ami ott a túléléshez elengedhetetlen. Kinevetik, megalázzák, levegőnek nézik. Mit tehet?
Elmenekülhet, többet nem láthatja a gyerekeit, szégyenben élhet.
Vagy ölnie kell.
Besim vett egy géppisztolyt, le akarta lőni a csábítót. Zakója alatt a fegyverrel lépett be a kocsmába, amely a fivérek tulajdonában volt. Mindhárman elkezdték gúnyolni, kinevették. Aztán előkerült a fegyver és az arcukra fagyott a mosoly. Besim férfiként viselkedett.
Másnap adta fel magát a rendőrségen. Elmondta, hogy csak a csábítót akarta megölni, a másik kettő csak a gúnyolódása miatt halt meg.
Őrá börtön vár, a rokonai vér alá kerültek, most őket ölhetik meg. A feleség egyedül maradt két férfi között.
Amikor vadembereknek hívjuk őket, gondoljunk arra, hogy nekünk talán már nem ér ennyit a becsületünk, de nekik nincs más vagyonuk.

Albániának sok hegye és rengeteg hegyi folyója van. Ezek a folyók februártól májusig alkalmasak vadvízi evezésre, raftingolásra. Nyáron jóval kisebb a vízhozamuk, némelyik ki is szárad a legmelegebb hónapokban.
Az albán vadvizek csak az igazi sportembereknek valók. A folyók partján nincsenek szállodák, éttermek, némelyik folyóhoz több órát is kell autózni. A legjobb helyeken csak vadkempingezni lehet. 
Egy albániai vadvízi túra életreszóló élmény azoknak, akik igazi kikapcsolódásra vágynak! 
Folyóleírásokat, részleteket itt találhatnak: http://www.alban.hu/whitewater_01.htm

Gjirokastra városa Dél-Albániában van, nem messze a görög határtól. Néhány éve az UNESCO Világörökség része lett, köszönhetően sajátos házainak. Ez a kövek városa, kövezett utcákon nagy kőházak között sétálhatunk, amelyeknek a teteje is egyedi szürke kőpalából van.
A város alaprajza egy kiterjesztett szárnyú sast ábrázol, melynek törzsét a vár alkotja. A várban fegyvermúzeum és börtönmúzeum is van, hiszen 1967-ig rabokat tartottak fogva falai közt, szörnyű körülmények között.
A város szülöttei közül Ismail Kadare író a legnevesebb, de itt született a volt diktátor Enver Hoxha is. Az egyik legrégebbi helyi nemzetség a Fico család. Közülük került ki Albánia egyik legokosabb külügyminisztere, Rauf Fico, akit még Hitler is nagyra tartott.
Gjirokastra megér egy sétát, érdemes megnézni a városról készült képeimet is:

http://www.alban.hu/gjirokaster_main.htm

Albán Alpoknak az ország északi részén található magashegységet nevezzük. Bár a legmagasabb csúcsai 2,500 méter körüliek, de jóval alcsonyabbról indulnak, mint a svájciak, így ugyanolyan monumentális látvány tárul a szemünk elé. Egy belga hegyjáró ismerősöm szerint a Francia Alpok után ez a legszebb európai megashegység. Sőt itt a hegyek között hajózhatunk is a Komani tavon. Albániában három nagy völgy várja az utazókat, a legismertebb Theth, de ugyanolyan szép Valbona és Vermosh is.
A hegyekben egy új kezdeményezésre a házakból hanokat - fogadó - alakítottak ki, ahol a turisták nemcsak korszerű szállást, de házi főzésű ételeket is kaphatnak. Olyat amit a gazda helyben termelt és a még élő régi receptek szerint készített el a háziasszony. Igazi bio ételek.
A hegyekben lehet kirándulni,túrázni, hegyet mászni és a rengeteg feltáratlan barlang is várja a barlangászokat. De annak is tökéletes kikapcsolódást nyújtanak az Albán Alpok, aki csak a csöndet, a tiszta levegőt és a nyugalmat keresi.
Az Albán Alpok azoknak való, akinek az eredeti Alpok már túlontúl zsúfolt, drága és mesterkélt.
Ha meg akarja ismerni, jöjjön velem: http://www.alban.hu/korutazas_14.htm

Szerintem Berat Albánia legszebb városa. Három óvárosa is van, amelyekben sok templom, mecset és különleges szépségű lakóházak is várják a látogatókat. Itt van az ország legszebb ikonmúzeuma, a legemblematikusabb városképe, az egyik legjobb turisztikai információs rendszere. Berat múzeumváros és az UNESCO Világörökség tagja.
Beratban egy nagy - és drága - szálloda van, valamint több kis hotel. A városba autóbusszal juthatunk el, ha nincs autónk.
A városról fényképeket találhatók. http://www.alban.hu/berat_main.htm

Igen, ő Albánia, a hivatalos szlogen szerint egy új mediterrán szerető. A legszebb ország a környéken, ahol egyszerre találhatunk magyas hegyeket -  Albán Alpok -, sziklás, hegyes tengerpartot - Albán Riviéra -, múzeumvárosokat - Berat, Gjirokastra -, ókori romvárosokat - Butrinti, Apollónia -, sekély, homokos strandokat - Durrës, Velipoja- és olyan igazi vendégszeretetet, amely nekünk szól, nem a pénztárcánknak.
Ezen a blogon folyamatosan írok erről az országról, de aki most akarja felfedezni, annak ajánlom a www.alban.hu oldal megnézését, ahol többszáz kép, térkép, útleírások várják az érdeklődőt.

Ha Ti is látni akarjátok őt, itt nézzétek meg:

https://www.youtube.com/watch?v=VR-dDsg5h6M

Legközelebb elmesélem mit is láttatok!