Egy olajfaliget földjét kimosta az eső és emberi csontok kerültek felszínre. Egy pásztor találta meg őket, hívta a rendőrséget. A csontváznál talált fémtartóban levő levél alapján kiderült hogy egy első világháborúban meghalt magyar katona maradványait találták meg.
A Babica falu ligetében megtalált katona 25 éves volt, Dávidnak hívták, egy hajón szolgált. Valószínűleg az olaszok öhették meg, amikor elfoglalták a környéket.
Értesítették a magyar követséget, hogy hazahozzák a csontvázat, megadva neki a végső tisztességet a magyar földben.

Az első világháborúban sok magyar katona fordult meg Albániában, köztük az én nagyapám is. Szerencsére ő nem ott halt meg, de sok társa maradhatott albán földben.
Nyugodjanak békében.

Phoinike - albánul Finiq - romvárosa Sarandától néhány kilométerre keletre található, egy domb tetején. Nem sok turista látogatja, mert elég nehéz megközelíteni, ráadásul még javában folynak az ásatások is, amelyek során elkezdték a színház feltárását.
Eközben érte a meglepetés a régészeket, az illír alapítású város színháza jóval nagyobb mint gondolták, kb. 10,000 főt fogadott be, többet mint Butrintié. Arról nem is szólva, hogy a dombtető szélén van, ahonnan csodaszép kilátás nyílik a környékre.
A teljes feltáráshoz kell még vagy 10 év, de ha megépül a libegő is, akkor újabb vonzó turistacélponttal gazdagodik Saranda és környéke.

Albánia egyik alapétele a byrek - ejtsd bürek - ami nagyjából ugyanaz mint a burek. Albániában a háromszög és a négyzet formájú terjedt el. Byrektorékban lehet kapni, ott sütik frissen. A legtöbb helyen le se lehet ülni, csak szalvétában elvinni.
Az albánok nem ismerik a édes byreket - csak Sarandában találkoztam tejpudingossal. Legelterjedtebb a túrós és a húsos byrek, vagy a joghurtos - a tésztát kenik be joghurttal. De ettem már hagymás, spenótos, babos, pizzás, valamint legutóbb tökös byreket. A legkülönlegesebb byrekeket Korca városában lehet találni.
Az ára is jó: 20-70 lek - 40-140 Ft - között kaphatunk egyet. Kettő három elég is a jóllakáshoz.

Apollona romvárosában albán és francia régészek folytatnak ásatásokat. Néhány napja egy atléta márvány mellszobrát találták meg, most egy életnagyságú bronzlábat, amely egy légiós szobrának darabja lehet. A lábon jól látszik a szandál minden apró díszítése is.

Jean-Luc Lambeley régészprofesszor szerint az is lehetséges, hogy egy művészeti iskola működött Apollónia területén az i.sz. 2. s 3. században, s a tanulók műveit találták meg.

Apollóniáról több információt és képeket itt találhat az érdeklődő:
http://www.alban.hu/apollonia_main.htm

Albániát nyaralva felfedezni szeptember a legjobb hónap. A tenger még meleg, de már nincs tömeg, és az árak is csökkentek. Az időjárás már nem forró, de még nyári, kirándulni is jó. A piacok roskadnak a gyümölcstől, már érik a hide ami savanykásan és érett-édesen is kitűnő rágcsálnivaló.
Érdemes lefoglalni egy Durrës környéki apartmant vagy szállodát, beülni az autóba, elmenni nyaralni és csillagtúra szerűen bejárni a környező nevezetességeket.

Az elmúlt nyarak során a nyaralásunk egyik hetét mindig az Ohridi tó partján töltöttük.
Tavalyelőtt Strugától nem messze, a Makpetrol hotel vendégei voltunk. Ez a domboldalban áll, saját medencéje és közvetlen strandkijárata van. A víz itt kavicsos, aránylag gyorsan mélyül. Struga albán többségű város, kellemes sétálóutcával, kiváló cukrászdákkal. Itt folyik ki a Drin a tóból.
http://www.alban.hu/struga_main.htm
Tavaly Ohridban a hotel Gránitban nyaraltunk. Közvetlen vízparti szálloda, saját köves stranddal, a panoráma erkélyünkről beláttuk majdnem az egész tavat. A finom svédasztalos vacsorát a panoráma étteremben ettük, ahová panoráma lifttel mentünk le. Ohrid városa csodaszép, jókat sétáltunk, megnéztük a várat. Még egy - félig - magyar cirkusz előadását is megnéztük.
http://www.alban.hu/ohrid_main.htm
Idén a harmadik tóparti város, az albániai Pogradec volt a cél. A Május 1 hotel egy étteremből nőtt ki, közvetlenül a vízparton áll, saját strandja van. A part itt homokos, lassan mélyülő, de tiszta, kb. 2-3 méternyire le lehet látni.
A város esti korzója nagy élmény, a sok sétáló, a sültkukorica-árusok a rengeteg gyerek felvidítja a nyaralót.
http://www.alban.hu/pogradec_main.htm

Razma az albán alpok legkevésbé ismert üdülőhelye. Míg a Thethi nemzeti park felkapott lett a turisták körében - pedig a rossz út miatt csak magas autóval lehet odajutni - addig a közeli Razma - ahová aszfaltút vezet - csak az albánokat vonzza.
Razmában pedig a magánházak mellett egy modern, igényes hotel is várja a turistákat, akik a környező hegyekben nyugodtabban pihenhetnek mint a felkapott helyeken.

Albániában sokan lazán veszik az építést, engedély nélkül építkeznek a saját földjükön - pedig a hatóságok lerombolják az ilyen házakat, főleg a tengerparton - vagy éppen álmaikat öntik épületbe. Így épül egy hajó alakú ház a tengertől távol, egy volt hajóskapitány jóvoltából.

Az albánok büszkék arra hogy albánok, és ezt nemcsak szavakban juttatják kifejezésre. Az albán zászló sok házon leng, ahogy mindenki ismeri a történelmüket és a népdalaikat is. A fiatalok ugyanolyan szívesen táncolnk a népzenére, mint a legújabb technóra.

Van egy másik kifejezési módja a büszkeségnek: a "hazafias építészet". Kétfejű sas alakú ablak, kövekből kirakott címer a ház falán több helyen is látható. Itt éppen egy benzinkút utal arra, hogy csak Albániában épülhetett:

Pedig nehezen indult az élete, 3 hónapos korában elárvult, szegénységből indult, mégis 5 gyereket nevelt fel, pedig korán meghalt a férje. Most 120 (ük, déd)unokája van.

Albánia fiatal ország a népesség fele 30 év alatti, és aránylag kevés öreg van. Köztük viszont sok a 100-110 éves, javarészük még most is aktív, ahogy Dila mama aki a kertjében fogadta az őt ünneplőket.

Amikor megkérdezik őket, hogy mi a hosszú élet titka, mindig azt válaszolják: a nagycsalád, ami törődéssel és szeretettel veszi őket körül, és ahol szükség van rájuk is.

Vagyis shezlong, azaz napozóágy, amihez csador - çadër - napernyő is jár. Ennek díja - 2 ágy egy ernyővel - napi 300-500 lek az úgynevezett magánstrandokon. Ezek egy része teljesen el van kerítve a vízpartig, máshol csak a homokon képeznek külön részt a közös parton. Ezek az ún. magánstrandok mindig tiszták, rendezettek.
A jobb szállodák a saját mindezt lakóiknak ingyen biztosítják - sokszor akkor is, ha nincs saját partszakaszuk - de a magánstrandokra bárki befizethet.
 

Velipoja Albánia legészakibb üdülőhelye, a 14,5 km hosszú és 3-500 méter széles homokstrand a Buna torkolatától indul - ez természetvédelmi terület - és a nagy homokdűnékig tart. Itt van a Viluni lagúna, amely egy sekély, vízinövénnyekkel benőtt hal- és madárparadicsom. Velipoja szürke homokja jóddal telített, így gyógyhatású.
A településen sok hotel, apartmanház várja a nyaralókat, akiket rengeteg étterem, kioszk, üzlet szolgál ki. Az árak itt alacsonyabbak mint délebbre, de itt is jó az idő, több mint 100 olyan nap van az évben, amikor 25 foknál melegebb van.
A szórakozást több (élő)zenés klub szolgálja. Csónakot is lehet bérelni, 500 lek/óra áron.
Aki nem szereti a nyüzsgést, talál magának nyugodt helyet a központtól távolabb illetve a lagúna másik oldalán, ahová csak egy gyalogoshíd vezet. Ez a RRjoll strand ahol jóval kevesebben vannak.
Velipoja sekély, meleg vize várja a családokat, közelsége Magyarországhoz - 14 óra autóval -, olcsó árai kedvelt úticéllá teheti a magyaroknak.

További információk Velipojáról: http://www.alban.hu/velipoje_main.htm

Albánia és Magyarország közt az egyetlen közvetlen, menetrendszerinti járat a Malév napi egy - nyáron két - repülője, sajnos igen drágán. Akinek nincs ennyi pénze vagy autója, eddig csak átszállásokkal, kerülővel juthatott el Albániába.
Annak aki nyáron akar utazni Albániába most egy új lehetőséget ajánlok: turistabuszon lehet utazni, reggeli budapesti indulással éjszakai érkezéssel Albánia több pontjára, Shengjintől Sarandáig. Egy retúrjegy ára 150 EURO, ennél csak az autóstop olcsóbb!

Részletes információk itt: http://www.alban.hu/buszjegy.htm

Sokan utaznak Albániába egy napra a környező országokból, kicsit kipróbálni az országot, megízlelni az ismeretlent.
Montenegróból Shkodrába, Krujába vagy akár Tiranába és Durresbe is szerveznek túrákat.
Ezeken az utakon sokat kell a buszon ülni, ráadásul Albánia kevésbé fejlett részén utaznak át. Megnézik Kruja múzeumát, sétálnak valamelyik városban.
Délen Korfuról lehet Sarandába és a közeli az UNESCO világörökség részét képező Butrintiba kirándulni egy napra. Ez a rész szép és fejlett, valaki Dél-Olaszországhoz hasonlította: nyüzsgő kisváros+ókori romok.
De Albániát így nem lehet megismerni, és az egy napos ízelítő bizony csalóka, nem mutatja meg az igazi értékeket. Érdemes több időt eltölteni Albániában.
 

Tengert, napfényt, forróságot.
Szállást érdemes már itthon foglalni, a legmelegebb napokban már nem találunk kint megfelelőt. Itt széles választékból válogathatunk:
http://www.alban.hu/durres_szallasfogl.htm

Nyári árak: Az éttermekben egy adag sült hal kb. 400 lek - 1 lek 2 Ft - de egytálételt hússal már ennek a feléért is kapunk. Persze vannak drágább helyek is.
A kávé ára 50 leknél kezdődik, egy sör vagy üdítő 100 lek, egy kis pálinka 50 lek.
A városi buszjegy ára 30 lek, reggel 5 és este 10 között ötpercenként közlekedik a város nyaralórészén. A taxi 300-500 lek. A belvárosban parkolási díjat is kell fizetni, zónák szerint. Az egy hetes bérlet ára 1000-2000 lek, zónától függően.
 

2010 augusztus 26-án született a leghíresebb albán származású Nobel békedíjas. Száz éve tehát, ezért Albániában neki szentelik a következő hónapokat.
Az ünnepségek már most elkezdődnek, konferenciával, színházi előadásokkal, kiállításokkal. Minden kultúrális intézmény kiveszi a részét az eseményekből. Aki Albániába megy, készüljön fel arra, hogy mindenhol Teréz Anya emlékével fog találkozni mostanában.

Albánia nem nagy ország, egyharmada a területe Magyarországénak, mégis gyakori, hogy ugyanazzal a névvel több falut is illetnek, van amiből hetet is összeszámoltam.
Dardha albánul körtét jelent, és ezt a nevet 5 település viseli Albániában. A leghíresebb Korçához közel a hegyekben található, híresek a kőházai a kellemes éghajlata nyáron hűs - 1300 méter magasan fekszik. Néhány képet itt láthatnak róla:

http://www.alban.hu/dardhe_main.htm

De nemrég északon az egyik Dardha nevű falu megirigyelte a déli névrokon hírét, és turisztikai fejlesztésekbe kezdett. Az itt található Teknősbéka tó körüli erdőkbe hívogatják a turistákat.
Még van 3 Körte nevű falu, talán nemsokára ők is felkerülnek a térképre.

Emlékszem 1995-ben már vagy 10 albán műholdas tévé közül választhattam, míg mi csak a Duna tv-vel voltunk fent.
2007 nyarán már digitális adást láttam egy tengerparti étterem tv-jén.
2010-ben elindul a Plus Mobile a 4. saját hálózatot építő mobilszolgáltató Albániában.
És még mi használjuk Albániát az elmaradottság szinonímájaként.

Apponyi Geraldine volt az egyetlen albán királynő, I Zogu király felesége. Ahmet Zogu saját magát koronázta királlyá, és szüksége volt egy európai nemes feleségre. Apponyi Geraldinének is tetszett a férfi, így szívesen ment hozzá. 1938 április 27-én lett királynő, fényes esküvő után. Fia, Leka 1939 április 5-én született, de három napra rá, az olasz megszállók elől Görögországba menekültek.
A királynő csak 2002-ben tért vissza Tiranába, ahol nemsokára meg is halt. Nagyon népszerű Albániában, kórházat, szülőotthont neveztek el róla, de létezik a Királynő ásványvize is.
Sajnos az albánok nem nagyon tudják, hogy magyar volt, Geraldine királynőnek hívják - Mbreteresha Geraldine - a nevéből inkább franciának hiszik.

Sok magyar Montenegróból érkezik Albániába és számukra Shkodra az első komolyabb város, amelyet meglátnak. Sajnos Albánia legkevésbé fejlett részén járunk, így vannak akik az egész országra vonnak le következtetéseket egyetlen település alapján. Rosszul teszik.
Shkodra is fejlődik, nemrég adták át a régi városrész sétálóutcáját, amely a főtérről - ahol Albánia legnagyobb mecsetje áll - nyílik. A sétálóutca végétől már nincs messze Albánia legnagyobb katolikus temploma sem, a shkodrai székesegyház, ahol II. János Pál pápa is járt.
Shkodra látnivalói nem csak templomokból állnak. A város egyik végén van a középkori szamárhátú Mesi híd, míg a város másik kijárata fölött Rozafa vára vigyáz, amelyet szintén úgy építettek, hogy befalazták az egyik építő feleségét. Igaz őt élve és csak félig, hogy szoptathassa gyermekét.
S mindez a gyönyörű Shkodrai tó partján található.
Minderről itt lehet képeket látni:

http://www.alban.hu/skhoder_main.htm

Albániában a strandszezon májusban kezdődik, ebben a hónapban minden üdülőhelyen ünnepélyes szezonnyitót tartanak.
De a felkészülés nem csak ebből áll, februárban minden vendégváró helyen elkezdődik a felújítás, hiszen a melegebb tavaszi hétvégéken már tele van a part vikendezőkkel. A hatóságok is felkészülnek az idényre: tisztítják a parti homokot, felszántják, fertőtlenítik. Szemeteseket helyeznek ki, rendbe rakják az infrastruktúrát.
Nemsokára itt a szezon!

Albánia európai ország, ez már a határon kiderül. Ahhoz hogy belépjünk nem kell vízum, de még útlevél sem, elég a személyi igazolvány. ( Aki Szerbián és Koszovón utazik át, annak ezekbe az országokba kell útlevél )
Nem kell semmilyen különleges papír, nemzetközi jogosítvány, oltás. A csomagjainkat nem igazán nézik meg, se belépéskor, se kilépéskor. Nincsenek beviteli és kiviteli korlátok a szokásos holmikra, élelmiszerekre. ( Csempészni persze tilos )
Csak a saját gépjárművel érkezők kapnak egy vámpapírt, amit kilépéskor le kell adniuk.

Albánia szabad ország, kevés az előírás, túlnyomórészt ingyen parkolhatunk, fűre lépni szabad. Persze nem szabad a helyieket zavarba hozni: az ittas egyént lenézik, a hangoskodóra rászólnak, a monokinis hölgyről azt hiszik, árulja bájait.

Albániában az Albán Lek a hivatalos pénznem, egy lek kb. 2 Ft-ot ér, már a kilencvenes évek közepe óta. A leket nem váltják nálunk, gyakorlatilag csak Albániában lehet hozzájutni, bankokban és pénzváltóknál. Az utcai váltás ott is illegális. Az országban EURO-val is lehet fizetni a legtöbb helyen, de lekben kényelmesebb. A drágább helyeken a bankkártyát is elfogadják, ATM-ek minden bankfióknál vannak, így könnyen tudunk pénzt felvenni a kártyánkról. A legnagyobb címlet az 5000-es, a legkisebb az egylekes.
Érdekesség, hogy az albánok még mostanában is gyakran számolnak régi lekben, ami tízszerese az újnak. Pedig a pénzcsere majdnem ötven éve volt, és mégis. De a bankok terjedésével ez gyorsan el fog múlni, hiszen nem mindegy, hogy valaki az adott összeg tízszeresét utalja el véletlenül.

Albániáról mindenki azt hiszi, hogy fejletlen de nagyon olcsó hely. Szerencsére nem így van, Albánia turizmusa az elmúlt 12 évben épült ki, a szállodák túlnyomó része néhány éves, családi vezetésű. Így a tisztaság és a kedvesség garantált. Sok új apartman is épült a tengerparton, ezeket a helyiek vették meg, saját használatra, illetve néhányan több lakást vettek és ki is adják őket. Az ilyen magánapartmanokban egy vagy két szoba, tágas fürdőszoba és felszerelt, ebédlős konyha is van.
Az árak is megfizethetők, főszezonban is kapunk 30 EUR/nap árért egy négyfős apartmant, ráadásul nem kell semmilyen más díjat fizetni. Az önellátás se kerül sokba, a piacokon és az árusoknál olcsón vehetünk mindenféle élelmiszert.
További információk:
http://www.alban.hu/olcsonyaralas.htm

Magyarországon 1990 környékén két útikönyvet is kiadtak a szocialista Albániáról. Sajnos ezek a rendszerváltással gyorsan elavultak, így amikor újra elindultak a turisták 1994-ben, nem találtak aktuális útikönyvet. Ez 2004-ig volt így, amikor megjelent a harmadik magyar nyelvű útikönyv Albániáról. Ennek új, kibővített kiadása 2008 nyarán jelent meg. Ráadásul nem veszíti el az aktualitását később sem, mert a szerző folyamatosan megjeleníti a változásokat az interneten.
A könyvben az ország teljes területének legfontosabb látnivalói mellett sok hasznos tanács is megtalálható, 260 színes fényképpel fűszerezve.
Érdekesség, hogy ebből a könyvből lett az első lengyel nyelvű albán útikönyv is.

További informácók a könyvről:  http://www.alban.hu/utikonyv.htm

Albániában mától az állami alkalmazottak nem 8-tól, hanem 9-től kezdenek el dolgozni. A nyári időszámítás miatt így nem kell ténylegesen egy órával korábban kelniük. Ráadásul az eddig 16,30-as zárás helyett csak 17,00-ig dolgoznak. Cserébe pénteken nem kettőkor fejeződik be a műszakjuk.
Úgy látszik a vezetőknek nem tetszett a koránkelés.