Giovanni Cimbalo a Bolognai egyetem professzorának cikke szerint példát kellene vennünk az albánokról, ha vallási békéről van szó.
Igaza van, Albániában a vallás nem meghatározó egy ember megítélésében. 1967-ben mindegyik vallást betiltották, 1991 óta mindegyik szabadon gyakorolható. Az ország lakosságának kb. 75 %-a muzulmán gyökerű, de Albánia nem nevezhető muzulmán országnak. 15 % ortodox keresztény, a többi katolikus. Albánia a központja a világszerte elterjedt bektashi vallásnak, amely szúfi mohamedán szekta és a megbékélést hirdeti. Tagjai isznak alkoholt, szeretik a zenét és a táncot, valamint mindenkivel jóban akarnak lenni.
A vallási közösséget nyitottak, szívesen megünneplik egymás ünnepeit - mindegyik vallás főünnepe állami ünnep is. Nemrég a vízkeresztkor szokásos tenger alatti keresztkeresést egy muzulmán ifjú nyerte, és így ő kapta az áldást a keresztény paptól.
A legnagyobb vallási felzúdulást néhány éve az okozta, hogy egy buzgó amerikai hittérítő - akik a 90-es évek elején ellepték Albániát, de sok vizet bnem zavartak - hatalmas keresztet állított egy muzulmán falu fölé a hegyoldalra. Aztán elvitték egy katolikus falu mellé a keresztet, hamar béke lett.
Az albánok nem is értik, hogyan lehet valakit a vallása után megítélni.

Albániában három olyan terület is van, amely része az UNESCO Világörökségnek. Az első Butrinti, amely Albánia legnagyobb ókori romvárosát jelenti. Érdekessége, hogy egy brakk - félsós - vizű tó dombos félszigetén található, de a rómaiak idején a környező síkság egy részét is elfoglalta. Az ókori romok mellett megnézhetjük a velenceiek által épített erősöt is a múzeum területén.
http://www.alban.hu/butrinti_main.htm

Két albán város is része a Világörökségnek, az egyik Berat a másik Gjirokastra. Beratról korábban már írtam. Gjirokastra egy hegyoldalban fekszik, alaprajza egy sast idéz, amelynek a törzsét és fejét a vár alkotja, szárnyait a régi városnegyedek. Sajátos építésű, hatalmas házai adják meg a hangulatát.
http://www.alban.hu/gjirokaster_main.htm